Miért is vonzott, hogy elkészítsem Carl Gustav Jung képletét?
Carl Gustav Jung (Kesswil, Svájc, 1875. július 26. – Küsnacht, Svájc, 1961. június 6.) svájci orvos, pszichiáter, pszichoterapeuta, író munkássága életem extatikus élménye. Óriási lelkesedéssel olvastam-olvasom a műveit, a vele készült interjúkat, élete vége felé tollba mondott önéletírását, az Emlékek, álmok, gondolatok-at. Ez utóbbi írással húsz éves koromban ismerkedtem meg, és a világnak egy olyan gazdag lélekterületét mutatta fel és meg számomra, ami ámulatra késztetett, és azonnal azt éreztem, hogy az általa képviselt dolgok az igazán lényeges dolgok a világban, olyanok, amikkel érdemes foglalkozni, amikért érdemes létezni, mert megmutatják a létezés hatalmas mélységeit, és mert élni segítenek.
Hatására kezdtem az álmokkal foglalkozni, eleinte csak a magaméival, később másokéval, és hosszú évek tapasztalati eredményét gyűjtöttem végül egybe az Álmaink tükrében című könyvemben, amely könyv átdolgozva, kissé kiegészítve később újra megjelent Álomfejtő-önismereti kézikönyv és szótár. Félelmeink és vágyaink az álmaink tükrében címmel. Jung írásait sok embernek elég nehéz olvasni, így a könyveimben tudatos célom volt az is, hogy kissé közelebb vigyem a gondolatvilágát a nem szakember olvasókhoz, mert meg vagyok győződve arról, hogy mindez igen hasznos lehet egy mélyebb világ – és önismeret szempontjából.
Jung maga a legfontosabb álomalakjait megfestette, szoborként kifaragta. Olykor klienseit is ilyesmire ösztökélte, mandalákat, fákat, belső képeket rajzoltatott, festetett le velük.
Eltelt néhány évtized, és két korábbi szimbólumvizsgálatra épülő főiskolai, illetve egyetemi diplomamunka után művészetterapeuta lettem: jó pár éve mandalákat, fákat, belső képeket festetek, rajzoltatok a klienseimmel és még szobrocskákat is készítünk a terápiás foglalkozásokon, igaz nem kőből, hanem agyagból vagy gyurmából.
Jungot foglalkoztatta az asztrológia, ugyanis a pszichológia tudománya előtti évezredek lelki tudásait és az általa lélekősmintáknak (archetípusoknak) nevezett entitásokat tartalmazó hatalmas kincses tárháznak látta. Ugyanígy a keletiek szent könyvét, a Ji Kinget vagy az alkímiát. Ezekért a szellemi kalandozásaiért sok bírálat érte a pszichológia tudományának más alakjaitól, akik azt vallották, hogy a tudományt nem szabad felhígítani holmi gyanús „miszticimussal”. De ő csak ment a maga útján kitartóan, kutatta a világ titkait a kinti és a benti világban egyaránt – úgy, ahogy ő jónak látta.
2006-ban magam is asztrológusi vizsgát tettem, asztrológiával 27 éve foglalkozom.
Szellemiségünk, Jungé, enyém – rokon.
A szellemisége és munkássága iránt való tiszteletem jeléül elhatároztam, hogy elkészítem a horoszkópjának az elemzését.
Carl Gustav Jung képlete
Jungnak Vízöntő Ascendense (a születés pillanatában felkelő jegy az égbolton) van. A Vízöntő különös energia, mert egyrészt nagyon szociális embert mutat, aki szép eszméket vall az életről és az emberekről, de a való élet mindennapjaiban előfordulhat, hogy nagyon nehezen jön ki másokkal. Ennek egyik oka, hogy eszméi fixa ideák, vagyis rögzültek és nem vagy csak nagyon nehezen mozdíthatóak, tehát azokkal tud csak jól kijönni, akik elfogadják az ő elgondolásait. A másik oka, hogy az élet mindennapjai ezért nem „eszmeiek”, hanem nagyon is hétköznapi tennivalókkal vannak tele, és ez már nem tetszik egy Vízöntő szellemi szárnyalásának. A harmadik ok, hogy bár keresi a vele hasonló szellemiségű emberek társaságát, de amint azok valamit elvárnak tőle, máris agyonkorlátozva érzi magát és szabadulni igyekszik tőlük.
A Vízöntők az eszükkel, gondolataikkal szeretnek, aki ennél melegebb kapcsolódásra vágyik, az csalódni fog. Hűvösnek fogja érezni. Olykor megközelíthetetlennek és kiszámíthatatlannak.
A Vízöntők öntörvényűek. Az se zavarja őket, ha holmi különc csodabogárnak vagy öntelt arrogáns alaknak tartják őket, ahogy Jungot is tartották ilyennek, de őt se nagyon zavarta. A Vízöntő- uránuszi energiás az individualizáció embere, fontos számára, hogy szabadon, a saját életstílusát élve valósíthassa meg önmagát. Semmi olyat nem szeret, ami ebben korlátozná. A többi ember szemszögéből mindez akár arroganciának, gőgnek is tűnhet.
Az Ascendens egyféle szűrő, azt mutatja meg, hogy miféle szűrőn szűri át a világot egy ember önmaga számára, illetve ő mit enged magából látszani. Egyértelműen eszméken át szemlélte a világot és önmagát is egy határozott eszmevilágú emberként mutatta meg a világnak.
És tényleg megmutatta! Hiszen ismert emberré vált. Ezt a tényezőt a képletében megtaláljuk ott, hogy a Vízöntő uralkodó ereje, az Uránusz a VII. házba, vagyis a nyilvánosság életterületére került. És hogyan mutatta meg egyéniségét, kialakított eszmerendszerét? Oroszlánosan. Vagyis uralkodó jelleggel, fénylő Napként önkiárasztóan, kreatívan. Ismert, jegyzett, világhírű emberré vált: az analitikus pszichológia atyjává, számos könyv szerzőjévé.
Ez a személyiség olyan valaki, akivel számolni kell, aki csak elismerőket tűr meg maga körül. Az erőteljességét tovább erősíti a Plútó-erő a 3. ház területéről. Kortársai közül sokan megemlékeznek mind harsány nevetéséről, mind hirtelen, váratlan kirobbanó, nyers dühéről. Plútóval (és az Oroszlánnal) már szellemi hatalom kíván lenni az ember, ezzel az erővel ráadásul az öntörvényűsége is felfokozódik.
Olyan valaki, aki nagy formátumú egyéniség és „nagyon él”. Imád enni, inni, igazi ínyenc, alkot, utazik, szeretőket tart, kerékpártúrákra megy, hegyeket mászik meg, előadásokat tart szerte a világban, kongresszusokat szervez, vitázik, vitorlázik, Észak-Afrikában vándorol, saját maga épít kiskastélyt a zürichi tó partján, szobrászkodik, fest, pipázik.
Fritz Riemann német pszichoanalitikus hipomán embernek nevezi a Vízöntő Ascendensűeket. A hipomán emberek nagyon energikusak, mindig csinálnak valamit, számtalan ötletük van, magabiztosak és gyakran karizmatikusak is. Jungról is ezt írják: karizmájával vonzotta a nőket. További jelei között találhatjuk a fokozott produktivitást és az ingerlékenységet. Jungra mindkettő igaz.
Előállt az a különös helyzet, hogy Jung nagy szabadon ontott ideái végül létrehoztak egy jelentős személyiséget a világ színpadán: Carl Gustav Jung tekintélyszemélyt, aki viszont így meggátolta önmagában a korlátlan szabadság érzetét. (Nap oppozíció Ascendens) Mert már mindenféle elvárási dologgal terhelték meg. Volt, hogy Freud megbízta egy konferencia megszervezésével, de Jung ezt annyira terhesnek érezte, hogy kapóra jött számára, hogy Amerikából egy gazdag gyáros megkérte, hogy menjen már el hozzá a felerősödő hipochondriáját kezelni. Mivel utazni szeretett, és anyagilag is megérte számára, így aztán vonatra pattant, hajóra szállt, átszelte az Atlanti-óceánt, a túlparton is vonatozott, kezelt, majd mindezt az utat visszafelé is megtette, Freud meg ez idő alatt agyonidegeskedte magát, hogy mi lesz a nagy pszichoanalitikusi kongresszussal itt, Európában, amit Jungnak kellett volna tető alá hoznia.
Több alkalommal is lehet látni az életét nézve, hogy Jung szinte megrémül, amikor valaki túlságosan rátelepedne vagy igényt tartana rá. Érdekes, hogy hőn áhítja az emberi kapcsolatokat, majd szinte menekül belőlük. Főképp a barátaitól hidegült el idővel, vagy a szellemi társakkal veszett össze.
A VII-es házas Nap a Descendensen (születés pillanatában a lenyugvó jegy az égbolton) opponálva az Ascendenst nagyhatalmú ellenségeket jelöl. És valóban: tekintélyes munkatársakkal vívott hatalmas szócsatákat személyesen, magánlevelekben, a sajtóban, előadásokon. Szembefordult azzal az idősebb férfival, akit pedig nagyon nagyra tartott, aki egyféle szellemi atya szerepet töltött be az életében: Sigmund Freuddal is. A szellemi szabadságát Jung mindennél fontosabbnak tartotta. A támogatottságnál, a barátságnál is fontosabbnak.
A barátkozás területét (11. ház) megnézve a Marsot (erő, vitalitás, mozgás, életenergia) látjuk ott Nyilasban. Ez azt mutatja, hogy fontosnak érezte a szellemi, eszmei, előrevivő barátságokat, amikben ő akart lenni a hangadó, legfőképpen a pszichológusi körökben. Tehetsége volt kapcsolatok kiépítésére.
Szeretett a barátaival jönni-menni, külföldön kerékpártúrázni, kirándulni, sétálni, utazni.
A Marsra jellemző szalmaláng-jelleg is igaz volt rá, gyorsan kötött, és ugyanilyen impulzívan szüntetett meg barátságokat. Lobbanékony volt. Harci kedve eszmei csatározásokban vezetődött le.
Sok fiatal pártfogoltja volt.
A barátait kezdetben idealizálta (Nyilas jel), később emiatt szinte „borítékolva volt” a csalódás.
Azt sem bírta, ha valami vagy valaki untatta. Életrajzírója szerint néhány kliensével közölte is, hogy unja őket. Azokat szerette, akik intellektuális értéket, kapcsolati lehetőségeket tudtak nyújtani a számára, akik elismerték, ezáltal erősítették az egóját, akik meglepték az intellektusát. A papírmunkákat rühellte.
Ha valakinek a Vénusza a hatodik házban áll, mint Jungnak, akkor annak fontos, hogy a mindennapi kötelességeiben kedvét lelje. Számára a szépség, harmónia, művészet, érzelmek, kedvesség, szeretet „munkaeszköz”. Fontos, hogy munkahelye, munkaruhái szépek, kényelmesek legyenek. Jung ügyelt arra, hogy impozánsan nézzen ki kliensei, vendégei előtt. Otthonában rendezte be munkahelyét (IV-es ház uralkodója a 6-ban).
A vállalkozásszerűen végzett munka: szolgáltatásnyújtás. (5. uralkodója 6-ban)
A hobbijai közül sok munkává válik. (5. uralkodója 6-ban)
A kreativitása megjelenik a mindennapi munkájában. (5. uralkodója 6-ban)
A mindennapi munkája eszköz a publikáláshoz. (6. uralkodója 3.-ban)
A külföld, utazások, tanulmányai (9.ház) eszköz az előadáshoz (3.) és a kapcsolatépítéshez (11.)
Ha nem öröm a munkája, nem szépek a munkakörülményei, munkatársaival nem kellemes a viszony, megbetegedhet.
Érzelmei a munkához kötik.
Munkája része a szépség és a művésziség.
„Előfordul, hogy fiatal, okos, szép munkatársaival, klienseivel romantikus kapcsolatokba kezd”, és ez bizony Jungnál elég gyakran előfordult. Hogy túlzásba is vitte, és nem túl szerencsésen végződtek, ezt mutatja a Jupiter nehéz fényszöge. A házasság is gyakran munkakapcsolat. Emma Jung Jung munkatársa is lett.
Azokat szereti, akikkel közösen lehet szerelmes a munkájába.
A Jupiter nehéz fényszöge a Vénuszra a 6. házban mutathat nyirokrendszeri- mirigy- mandulabetegségekre, cukorbetegségre való hajlamot, elhízást. Továbbá az itt álló Merkúrral együtt és Rákban: Túlságosan hangulattól függő, olykor egészen szerencsétlen kommunikációt. Sőt: akár hazudozást is.
„Szereti a kisállatokat.” Jung nagyon szerette a kutyáit.
A VII-es házterület nemcsak a nyilvánosságot jelöli, hanem a házasságot is. Jung Freudnak írt levelében kijelentette, hogy a jó házasság alapja, ha egy nő elviseli a férje hűtlenségét. Ezzel Emma Jung, a feleség nem értett egyet. A VII. házban álló Uránusz sok nyugtalanságot, idegességet, feszültséget mutat ebben a kapcsolatban. Azt is, hogy a feleség is okos, és igyekezett is férje munkatársává válni. A Nap jelzi a feleséget is, és mivel teljesen szemben áll a Vízöntő Ascendens világával, ebből láthatjuk, hogy (se)mennyire tudták egymást valójában tolerálni. Felszínen igen. Együtt éltek, egy házban, együtt utaztak. A világ előtt férj, feleség és titkárnő voltak. A 8-as házban álló Jupiter jelzi, hogy a felesége nagyon gazdag volt, lehet, hogy ezért köttetett meg a házasság.
Jung személyiségét a vízöntősség mellett még a Halak világ is erőteljesen meghatározta (mivel ez a jegy is az I-es házában van).
Szeretett pipafüstköd mögé rejtőzni. Magát némiképp misztikusnak mutatni. Festeni, énekelni is szeretett. Vonzotta a művészet, az álmok, látomások, kísértethistóriák, halottak, túlvilág. És ez jelzi, hogy szenzitív, érzékeny ember, ezzel akár gyógyíthat is, még hozzá beszélgetve, mert a Halak uralkodó ereje, a Neptun a 3. házba a kommunikáció területén van.
Ugyanez a diszharmonikusan fényszögelt Neptun igazolja némiképp ellenfelei bírálatát, mely szerint Jung írásai akár az ókori Dodonában is keletkezhettek volna, mely jóslatok zavarosságukról, ködösségükről voltak híresek (dodonai jóslat= ködös, zavaros szavak). És valóban: Jung nem rögzítette és igen szabadon kezelte a terminus technikusait. Mentségére legyen mondva, hogy a hétköznapi érzékeléstől valóban igen messzi-messzi világokat igyekezett a szavak és a ráció síkjára áthozni.
A 3-as házban álló Neptun spirituális, médiumi, pszichológiai, művészi, gyógyítói, írásokat, beszédeket, rokonokat mutat. Kereskedést ilyen jellegű dolgokkal.
Olyan írók, költők, médiumok, misztikusok képletében gyakori állás, akik gazdag fantáziavilágú, spirituális műveiből a kollektív tudattalan archetipikus képei áramlanak ki. Jung éppen ilyen dolgokról írt.
Jungra valóban nagy hatást tett egy lány unokatestvére, aki bár később hamis médiumnak bizonyult (Neptun diszharmonikusan), mégis ez a lány indította el Jungot a parapszichológia irányába, mely élete végégig nagyon érdekelte. Könyvet is írt például az ufó-jelenségről, sokat gondolkodott a Mária-jelenésekről, a szellemjárásokról, parapszichológiai élményeiről (amikor feszült volt a légkör közte és Freud között, a mellettük levő tölgyfaszekrényben hatalmas csattanásszerű robaj keletkezett). Az unokatestvére az alakja „mögött” a gyerekkorában különösen viselkedő édesanyját (Hold) vélte beazonosítani.
A 3-as ház a kisiskola életterülete is, és ha itt a Neptun áll, akkor az ilyen diák az iskolában a fantáziával, művészettel kapcsolatos tantárgyakat szereti és az ének-zenét. Tudjuk Jungról, hogy a matematikát, testnevelést utálta. Az írásai viszont akkora fantáziáról tanúskodtak, hogy a tanárai olykor nem hitték el, hogy egyedül írta őket, ez bántotta is Jungot. A Neptun (és a Plútó) itt valóban mutat némi csalásra való hajlamot (is), meg az iskolából való eltűnést is, ami szintén megtörtént vele. Leginkább otthon szeretett lenni iskola helyett a maga belső képeivel fantáziáival (Neptun, Hold, Plútó). A Neptun elrejtést is jelez, és Jung az iskolás időszakában a padláson levő rejtekhelyén rejtegett mindenki elől számára, szerinte a személyiségfejlődéséhez hozzájáruló fontos dolgokat.
Az itt álló Hold és Plútó diszharmóniában Szaturnusszal és Uránusszal jelzi azt az idegi nyugtalanságot, ami édesanyjánál volt, illetve Jung kisiskoláskori neurotikus ájulási rohamait, amiknek előnye az volt, hogy így megúszhatta az iskolába járást.
Az itt álló Plútó okoz olyan érzetet, hogy „megfosztottak a normális gyerekkor lehetőségétől”.
Amikor Jung későbbi élete során rálelt valamire, ami érdekelte, akkor viszont kényszeresen (Plútó) alaposan, intenzíven tanult. Az itt álló Plútó arra készteti a képlet tulajdonosát, hogy egész életén át kényszeresen, erőteljesen, intenzíven, végletesen gondolkodjon.
A gondolatain, szavain át jön a manipuláció, a hatalom. Óriási a nyomás, hogy másokkal is elfogadtassa az elképzeléseit.
Írási, publikálási, szónoklati kényszere van. Erőteljesen (agresszíven), produktívan kommunikál. Publikálásra tör. Hatni akar másokra.
Ugyanezzel az erejével jár be mentális mélységeket, és ért meg mélyebb összefüggéseket önmagában, a klienseiben, a világban. Intuitív megérzéseit szavakba rakja.
És ugyanezen Plútó jelzi, hogy édesanyját is, őt magát is kísértő, negatív gondolatok bántják, nehezen engedi el ezeket, időnként megszállottan gondolkodik.
Kényszeresen, erőteljesen, intenzíven, végletesen, mélyen gondolkodik. Az erőteljes kommunikáció miatt krízisek. A krízisek, lelki komplexusok szavakon át öltenek formát. A komplexusokról szóló gondolatok. A lélekmélyről szóló gondolatok.
Szélsőségesen rajongó vagy elutasító szavak. Robbanékony szavak.
Gyógyítás a szövegein át. Transzformáló gondolatok, szavak. A lehető legpontosabban akar fogalmazni.
Kutatómunka a szövegek világában. Szélsőségesen intenzív kommunikáció vagy erre való vágy. Rengeteget olvas.
Ha itt áll a Plútó, akkor: „Nem problémamentes, esetleg válságos a testvérekkel, unokatestvérekkel való viszony. Pl. nincs kapcsolat velük, megfosztottság érzése. A testvér, unokatestvér feldolgozatlan komplexusokat hordoz.”
Egy lánytestvére volt Jungnak, alig említi, az életrajzírók azt sejdítik, hogy talán ő örökölhette az édesanya skizofréniáját. A később hamis médiumnak bizonyuló lány unokatestvéréről kiderült, hogy Jung iránti elfojtott szerelme ment át a médiumi lendületbe, hogy közel lehessen Junghoz. Jung később a lány megkérdezése nélkül publikálta az esetét, és ezért megromlott köztük a viszony.
A Plútó Bikában áll, tehát mindez a sok nehézség, krízis, trauma, ami őt gyerekkorában érte egyrészt szívósan benne maradt a személyiségében, másrészt a művészet, szerelmek segítségével tudta feldolgozni ezeket szépen lassan, a maga tempójában.
Ugyanez a Plútó a Bikában jelzi a nagy kitartást, a hajthatatlan elszántságot és nyakas ragaszkodást a járt életúthoz, az erőteljes kifejezőerőt.
Ugyanez a Plútó vitte bele szinte kényszeresen az élet örömeinek habzsolásába: szeretkezések, ételek-italok élvezete, örömteli alkotások – és ezekben nem ismert gátlást, ne tűrt akadályt.
Az I-es házban található Halak másik ereje a Jupiter a 8. házban áll, ami a tudattalan, álmok, okkult tanok, halál területe. Ezekben a dolgokban bontakozott kis Jung munkássága. Az álmokat analizálva gyógyított. Ez egyben a hivatása is (MC Nyilas, annak uralkodója Jupiter itt a 8-as házban) Hivatása gyakran vitte külföldre, és egyre táguló szellemi horizontok (erkölcs, vallás, hitek, filozófia, isteni és emberi törvények, autodidakta önképzés) felé. A tudattalannal való munkálkodása (Jupiter 8-ban Mérlegben) és a feleség vagyona (Jupiter 8-ban Mérlegben) tette lehetővé, hogy Jung önálló praxist vihessen (Mérleg uralkodó ereje a Vénusz a 6. házban, a mindennapi munka és testi-lelki egészség házában). Ez a Vénusz okos, analizáló Vénusz, mert együttáll a Merkúrral, vagyis okosan szeretés, az intelligencia szeretete, az elemzés szeretete jellemzi ezt a mindennapi munkát, és mivel Rák, ezért számítanak a belső fantáziák, megérzések, hangulatok, család, gyerekkor.
A Rák uralkodó ereje a Hold a 3. házban mutatja, hogy érzékenyen, érzelmeket érintve, beszélgetve ment mindez, és transzformáló (Plútó) jelleggel.
Ami Jung munkássága szempontjából igazán fontos, hogy személyével a transzperszonális világokat (Halak I-es ház) képviselte. Az egyéni lelken túli világlelket, amit leginkább a végtelen óceán vize jelképez. Kidolgozta a kollektív tudattalan elméletét, mely szerint a lélek nagy mélyeiben a létezés nagy ősmintái (archetípusai) élnek, melyek minden ember lelkében közösek, és a mesék, mitológiák, vallások, álmok, festmények, költemények ábrázolják. Erről sokat gondolkozott, írt, előadott, amit a Halak uralkodó ereje, a Neptunusz jelez a 3. ház, a kommunikáció életterületének csúcsán. Ezzel viszont a Vízöntő okos-racionális világától megcsúszott a misztika vizes-érzelmes-irracionális világa felé, és ez „nem vetett rá jó fényt” (diszharmonikus fényszög az Asendensre és a Napra) a pszichológus kollégái és a világ előtt. Másrészt miközben lelke nagyon mély tartományaiba ereszkedett le, hogy bizonyítékot szolgáltasson elméletéhez, kb. négy éven át közel került az őrülethez (Neptun diszharmonikus fényszöge a Nappal).
Ez az I-es Halak jelzi az idővel való elhízást is (szétfolyik a test).
A személyiségében kiemelten kezelendő még az I-es házban álló Szaturnusz. Az, hogy Vízöntőben áll (annak régebbi uralkodó erejeként) tovább erősíti a fixa ideás, intelligens, de akaratos, különc személyiséget. A kapcsolódás, a társlét, az eszmeiség mind a társadalmi fontosságnak, ambícióknak, státusznak, tekintélynek lesz alárendelve. Felelősségteljes ambíciói, komoly újításai társadalomjobbító célzatúak. A 12-es, mundán Halak-ház uraként szintén az archetípusok világát fogja megmutatni, illetve egy kórházban dolgozó szaktekintély képe rajzolódik ki. Embereket szervez csoportokba társadalmat jobbító eszmék terjesztéséért. Közben valahol mégis magányos marad. Ahogy valaha kiskorában. El fog szakadni mindentől, ami sérti a tekintélyét, méltóságát. És mivel uránuszi módon szakítani fog minden tekintéllyel, szabállyal, konvencióval, ezért másnak, idegennek fogja magát érezni. Mint minden újító.
Az I-es házban álló Szaturnusz jelezheti azt is, hogy kiskorában Jungnak épp az a személy okozott csalódást, akitől hűséget és biztonságot várt. Jungnak mindkét szülőjében megingott a bizalma. Egyrészt lelkész apja hiteiben fedezett fel nagy bizonytalanságokat, másrészt édesanyja Jung pici korában ideggyógyintézetbe került. Az édesanyának Jung érzékelte az ijesztő „éjszakai”, démoni énjét. Ezt jelzi a Hold együttállása a Plútóval, illetve, hogy rossz fényszöget kap ez a két erő a Szaturnusztól (depresszió) és az Uránusztól (idegi nyugtalanság,különös tudatalatti). Később mindezt egyrészt beazonosította a tudatos énje tulajdonságaival ellentétes árnyék-énjeként, amelyben a hatalomvágya is konstellálódott. Másrészt beazonosította egy unokatestvérével (3. házban áll ez az együttállás, ami az unokatestvérek területe is), aki médiumnak adta ki magát. Jung figyelme ekkor, az unokatestvér hatására fordult még igen fiatalkorában a szellemvilág felé, és ez sem tett jót a nyilvános énjének (diszharmónia Uránusszal). Továbbá félt, hogy az édesanyja sorsára (skizofrénia) jut.
A Szaturnusszal az I-es házban Vízöntővel hősként meg kellett szakítania egy sorsismétlést (talán a hitetlenséget apjánál vagy a skizofréniát anyjánál), egészen egyedi, új utat kellett ehhez választania, talán éppen a tudatosítást, a pszichiáteri, pszichológiai tevékenységet.
Időskorára felöltötte egy öreg bölcs (Szaturnusz I-es ház) kinézetét, amely bölcsnek a tekintetében valamiféle huncut uránuszi mosoly bujkált, a szájában pipa füstölgött békésen. A könyvei borítóján ezzel az időskori kinézettel szeretik ábrázolni a kiadók.
